Szerintem... az olvasás

Szégyen, nem szégyen, de szerintem én vagyok a családunk utolsó olvasó tagja. Szüleim nagyon szeretnek olvasni, nincs olyan nap, hogy ne lenne könyv a kezükben, bele sem merek gondolni, hogy hány könyvön rágták már át magukat és hány könyv okozott nekik órákig tartó kikapcsolódást és mozgatta meg a fantáziájukat. Azt hiszem, én is rájuk hasonlítok, bár sajnos nem olvasok annyit, mint amennyit szeretnék. Öcséim azonban már mások: ők nem szeretnek annyira olvasni, nem nyúlnak a könyvekért szabadidejükben. Talán ez kicsit a "mai fiatalságnak" is betudható, de nem kizárt, hogy később még változik...

Elég hamar kapcsolatba kerültem a könyvekkel, már általános iskolában beiratkoztam a helyi könyvtárba, akkor ez kötelező volt minden tanuló számára. Eleinte csak ilyen Tesz- Vesz Város szintű könyveket hoztam ki, de nem telt bele kis idő, mire egy kicsit (akkori fejjel) komolyabb könyveket választottam. Ilyen volt például a Janikovszky Éva összes könyve, elég nagy hatással voltak rám ezek, mindig hamar végeztem velük. Ekkoriban szívesen olvastam még a pöttyös- csíkos könyveket és egyéb tini regényeket. A népszerű, akkor igen frissnek és divatosnak számító ifjúsági regények (pl.: Suzi és Paul titkos naplója, Szerepcsere) is remekül lekötötték a figyelmemet.

A Harry Potter láz engem sem hagyott ki. Elég vicces a történet, de én tulajdonképpen véletlenül kerültem kapcsolatba J. K. Rowling leghíresebb regényével: betegen feküdtem itthon és megkértem Anyukámat, hogy hozzon nekem valamilyen újságot, hogy ne unatkozzak. Anya azonban a Harry Potter első kötetével jött haza. Mondanom sem kell, hogy nem volt megállás. Volt olyan kötet, amelyet többször is kiolvastam, teljesen magával ragadt Harry varázslatos világa. (Az első kötet címét pedig legalább az 50. oldalig Bölcsek könyvének hittem. :) )

(forrás: google)

Ehhez hasonló misztikus történet még, amit olvastam a Laura és az Aventerra titkai. Ha jól tudom, ez is több részből áll, de én csak az első könyvvel végeztem. A többire nem voltam kíváncsi, annak ellenére sem, hogy összességében nem rossz sztoriról van szó.

Itt szeretném leszögezni, hogy a Twilight-mizéria egyáltalán nem érintett meg. Lehet, hogy ezáltal valami jóról és nagyon izgalmasról maradok le, de még most sem érzek késztetést arra, hogy kezembe vegyem ezeket a könyveket. Egyszerűen már a kezdetek óta elég elutasító voltam ezekkel kapcsolatban, most pedig úgy érzem, hogy nem nekem szól. Nem vagyok már az a "rajongó tinilány". Előfordulhat, hogy ezt a hatást leginkább a filmek váltották ki belőlem. Nem tudom...

Dan Brown írásai ezzel szemben teljesen lenyűgöztek! Letehetetlen könyveket hozott össze az amerikai, nagyon gyorsan lehet velük haladni. Egytől- egyig alaposan kidolgozott történetek, lebilincselő cselekménnyel. Nem tudom eldönteni, hogy melyik könyv tőle a kedvencem, talán a "klasszikus" (A Da Vinci- kód).

Mostanság sajnos elég keveset olvasok és olyankor, ha könyvet ragadok a kezembe, akkor mai "divatkönyveket" forgatok. Legutoljára ezekkel végeztem: Utóirat: Szeretlek, Bárcsak láthatnál, Ahol a szivárvány véget ér.

(forrás: google)

Terveim között szerepel, hogy felébresszem magamban az olvasás szeretetét. Annyira jó lenne a vonaton és a BKV-n, valamint itthon kikapcsolódásként (sőt, továbbmegyek: bárhol!) elővenni egy- egy regényt. Sajnos utazáskor mostanában az újságokat preferáltam, pihenésként pedig a laptopot választottam. Ezen mindenképp változtatni fogok!

Sok mindent szerettem volna még írni, de úgy gondolom, hogy ezek a legfontosabb vonalak, amiket elsőként érinteni akartam ebben a témában. Biztos vagyok benne, hogy lesznek még olvasással és könyvekkel kapcsolatos postok.

Ti szerettek olvasni? Milyen témájú könyvek kötnek le leginkább benneteket?